A zenekarnak eddig három albuma jelent meg: a 2007-es Ambivalens és a 2004-es Elmélkedések.
A harmadik album most készül, címe Csak úgy

Mély ponton vagyok és valaki kell ahhoz
Hogy átlendüljek rajta, hisz nem voltam még ilyen nagy bajban.
Az érzés bennem magányra utal, nem mutatja meg nekem
Senki a kíutat!
Akad talán egy igazi alany, ki örökre mellettem marad.

Refrén:

Szeretnék szerelmes lenni, az időt veled tölteni,
Hogy lássam gyönyörű arcodat.
Érezzem, hogy az enyém vagy!
Megosztanám veled minden tettemet,
A bizalom nekem oly sokat jelent.
Szeretnék szerelmes lenni, az időt veled tölteni,
Hogy lássam gyönyörű arcodat.
Érezzem hogy az enyém vagy!

Gyengéd jellem, kinek adhatok.
Nem kell félnem, negatív amit kapok.
Csalódok!

Szeretném, ha lenne szerencsém.
Valaki vallaná nekem szerelmét.
Szeretném, ha lenne szerencsém.
Valaki vallaná nekem szerelmét.

Para-paradicsomban az élet.
Anyaszűlt meztelen, teltek évek.
Nem volt gond, és nem volt kényszer.
Nem volt semmilyen, semmi-féle mérce!

Maga a tökély!

Ember, állat barátságban.
Nem kellet, hogy bevedd, mint egy várat.
Ki, ha én nem!
Nem létezett.
Valami miatt mégis vége lett.

Egy dolog, amit nem lehetett,
De neked ember pont az kellett.
Nézd a jövőt, és felejtsd a múltat.
Meglátod, hogy tiéd lesz a holnap.

Refrén:

Teremtés koronája, Ádám és Éva.
Vajon ki volt a balfasz, igazat ír-e
A nagyhírű Biblia?!
Csábításért, felelősségre
Nem vonható senki.
Történt, ami történt, itt már
Úgysem változik semmi,
És senki, hát ennyi!

Teremtés koronája, Ádám és Éva.
Vajon ki volt a balfasz, igazat ír-e
A nagyhírű Biblia?!
Csábításért, felelősségre
Nem vonható senki.
Történt, ami történt, itt már
Úgysem változik semmi,
És senki, hát ennyi!

Gondolkozz el!
Nézd, ahogy megfelel.

Zűlött éjszaka után vagyok.
Remélem egyszer Malibu-ra eljutok.
Repülőtéren várnak a cimborák,
Fűszoknyában szép kis cicababák.
Mit nekem gengszter, mit nekem strici,
Kedvenc játékom a Vice City.
Velünk jön majd még valaki,
Személyszerint a Balogh Tibi.

Refrén:

Süt a Nap, óceán,
Gumimatrac,pálmafák,
Végtelen éjszakák.
Malibu, vágyom rád.
Várok rád!
Vágyom rád.
Várok!

Nem lesz olyan, hogy idegesség.
Lesz akik a pénzt helyettem megkeressék.
Tökmindegy, hogy hány éves a maca,
Csak egy a lényeg, hogy álljon meg a fara.

Emlékszem még
Arra az estre,
Egy furcsa randi hátulütője
Lett a dolog következménye.
Nem gondoltam volna, hogy baj lesz belőle.
Vacsira invitáltalak, nem pedig arra
Hogy összevissza zabálj, mint egy marha.
És végre itt van a pillanat,
Hogy ágynak döntve végezzem a dolgomat,
De arcodat fehérség önti el.
Vajon miféle ez az égi jel?!

Refrén:

Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett.
Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett,
Oly hirtelen, hogy elmenj!
Oly hirtelen!
Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett.
Vártál volna!
Vártál volna!
Vártál volna!

Vártál volna, még egy percet,
Akkor talán megértem, miért kellet!
S láttam volna egy lányt, ki összecsinálja magát.

Az éjjel álmodtál, virágok illatát
Szívtad orrodba, mint egy pillanat,
Úgy múlt el az éj.
Mintha meg sem történt.

Az óra hatot ver, téged így riaszt fel
Megint a gondolat, megint egy kemény nap.
Ugyan az vár rád,
Mint a tegnapi nap folyamán.
Ki?
Ki?
Ki a hibás!
Ki?
Ki?
Ki a hibás!

Refrén:

Nem hiszem el, hogy nincs mit tenned.
Nem hiszem el, hogy jó ez neked.
Nem hiszem el.
Nem hiszem el.
Nem, nem, nem!

Minden nap, ugyan az a munkafolyamat,
Betonkeverő, a 380 watt menő.
Meg a 4/1, a szervezetnek ez megy.
Ki?
Ki?
Ki a hibás!
Ki?
Ki?
Ki a hibás!

Nem hiszem el, hogy nincs mit tenned.
Nem hiszem el, hogy jó ez neked.
Nem hiszem el.
Nem hiszem el.
Nem, nem, nem!

Érted mindent megtennék, csak markold meg a herém.
Had érezzem kezed melegét, mert odakint van -17.

Testem lelkem jégverem, te kellesz, meg egy kis kényelem,
A meleg lakásban, bebújnánk az ágyadba.
Nem kérnék semmi mást, csak hogy hmmm már.
Füled lenne célpontom, felduzzadt zacskómból.
Mindenféle földi jó, bele az való.

Refrén:

Figyelj baby, ez nem gagyi.
Szorít már az a kis naci.
Ami kitör majd, az egy furcsa szer.
Bőrödről lemegy a mitteszer.

Figyelj baby ez nem gagyi.
Ez itt nem nem éppen egy tiki-taki
Ami belűl van az egy fúrcsa szer.
Bőrödről lemegy a mitesszer.

Figyelj baby, ez nem gagyi.
Szorít már az a kis naci.
Ami kitör majd, az egy furcsa szer.
Bőrödről lemegy a mitesszer.

Figyelj baby, ez nem gagyi.
Ez itt nem, nem éppen egy tiki-taki,
Ami belül van az egy furcsa szer.
Bőrödről lemegy a mitesszer.

Bizonyíték nem ígéret!
Bizonyíték nem ígéret!
Bizonyíték! Bizonyíték! Itt van!
Bizonyíték! Vedd el!

Vasárnap hajnal 4.
Buli véget ért.
Csak páran vagytok a szobában,
És próbáltok pár épkézláb mondatot
Váltani egymással.
Próbáltok pár épkézláb mondatot
egymással.

A Nap éppen felkelőben, ti a teraszon egybegyűlve
Az uccsó spanglit kezditek, élvezitek hogy a nyári reggel
Magáévá tesz.
A nyári reggel, magáévá tesz.

Refrén:

Ilyenkor az elmék pihentté válnak.
Nem is oly rossz, ez a ferde másnap.
A jövőben, ha visszagondolsz rá,
Szép emlékké válik ez talán.
Ez talán.
Ez talán.
Ez talán.

Ilyenkor az elmék pihentté válnak.
Nem is oly rossz, ez a ferde másnap.
A jövőben, ha visszagondolsz rá,
Szép emlékké válik ez talán.
Ez talán.
Ez talán.
Ez talán.

Egyik nap a haverral sétáltunk az utcán.
Előre nézve megláttam egy járványt.
Főleg, hogy az arcba már, 4-5 sör bepattant,
Ilyenkor a libidóm égig ér a francba.

Ott lent, már készen áll.
Újabb áldozatra vár!

Nem tehetek róla, ilyen ez a cerka.
Haver már vágja, mi a helyzet nálam.
De mégis tehetetlen vagyok érzem,
Mert a zsebem nincs fullon pénzzel.

Refrén:

Gyere, gyere és szeress!
Érezd, érezd milyen eres!
Gyere, gyere és szeress!
Érezd, érezd milyen eres!
Primitív gondolat, igen tudom,
Unintelligensre vall ez a dolog.
Primitív gondolat, igen tudom,
Unintelligensre vall ez!
Ez!
Ez!
Ez a dolog!

Vágyom rád!

Gyere, gyere és szeress!
Érezd, érezd milyen eres!
Gyere, gyere és szeress!
Érezd, érezd milyen eres!
Primitív gondolat, igen tudom,
Unintelligensre vall ez a dolog.
Primitív gondolat igen tudom,
Uninteligensre vall ez!
Ez!
Ez!
Ez a dolog!

Hoztam neked virágot!
Mutasd meg a ...

Nap mint nap, a Tv előtt ülve
Nem számít semmi körülötted.
Vihar kint házakat dönthet szét,
De te akkor is a médiának élsz.

Trendi vagy, és ez a király.
Szerinted jó ez az irány.
Nem veszed észre az erős hatást,
Ami agyadat formálja át.

Refrén:

Nehogy már sértődött legyél,
Hogy valaki a sötétből kilép.
Átlátja az igaz dolgokat,
Neked meg a műanyag marad.
Műanyag marad!
Az marad!
Műanyag marad.
Az marad!
Műanyag marad!
Az marad!


Vedd meg a lapokat!
Vedd fel a szarokat!
Nem számít semmi, csak hogy trendi!

Mondok valamit haver!
Tudom jól, neked is
A szemed előtt hever
Az a köcsög mentalítás,
Amellyel pár egyén felruházkodván
Éli mindennapjait.
Szemei közt ottrejlik a tény,
Az, hogy mennyire irigy.
Az, hogy mennyire irigy, szegény.

Ő észre sem veszi,
Hogy mennyire szarul esik egymásnak,
Hogy a hátába
Egy kést vágnak.

Refrén:

Irigy szemek elől nincsen menekvés.
Meglátod majd, hogy téged is úton érnek,
Azok a furcsa tekintetek,
Amellyel legközelebb hátba döfnek.
Irigy szemek elől nincsen menekvés,
Meglátod, majd téged is úton érnek.

Pedig az esély megvan arra,
Hogy céljait megvalósíthassa,
És nem kell hozzá más,
Mint elhatározás.

Irigy szemek elől nincsen menekvés.
Meglátod majd, hogy téged is úton érnek,
Azok a furcsa tekintetek,
Amellyel legközelebb hátba döfnek.
Azok a furcsa tekintetek, amellyel legközelebb
Hátba döfnek.
Azok a furcsa tekintetek, amellyel legközelebb
Hátba döfnek.

Téma, amivel nem foglalkozunk,
Csak néha.
Ami említésre sem méltó,
És nem is oly megható,
De mégis, ha szemeddel megpillantod éppen,
Kérdőjelek áradnak benned széjjel.

Nem csavarom tovább az elméd,
Immár a lényegre térnék:
Az emberiség átka, hogy hullik a haj
A nagy világba.

Refrén:

Hogy került a cipőbe hajszál?
A válasz egyszerű:
A szőnyeg a hibás.
Mert tudod, ahogy a zokniban kószálsz,
Már is rátapad, és ez nem varázs.

Egy idő után, ha idegesítővé válna
Mondjuk engem nem zavar, de valaki berág hatására.
Két gyógyírt találtak erre a problémára,
Szedjél hangyatojást, vagy porszívózd magad halálra.

Hogy került a cipőbe hajszál?
A válasz egyszerű:
A szőnyeg a hibás.
Mert tudod, ahogy a zokniban kószálsz,
Már is rátapad, és ez nem varázs.

Komoly dologra hívom fel a figyelmet,
Minden rock n roller, a színpad előtt twisteljen!
Ha kellőképpen forró a hangulat,
Átadnám a helyet a pogónak.
Indulunk!

Refrén:

Kösz, hogy nyomod a zenére.
Tök jó, hogy ezt elértem.
Nem akartam én semmi mást,
Sok fiút, lányt ki ordibálja:
Hogy néha kell ez a vad tánc,
Van még fölös energiám.
Néha kell ez vad tánc,
Van még fölös energiám.
Néha kell ez a vad tánc,
Van még fölös energiám.

Hétköznapok semmije, munkahelyi stresszhelyzetek,
Ami miatt hétvégére már,
Nagy a mozgás hiány.

Kösz, hogy nyomod a zenére.
Tök jó, hogy ezt elértem.
Nem akartam én semmi mást,
Sok fiút, lányt ki ordibálja:
Hogy néha kell ez a vad tánc,
Van még fölös energiám.
Néha kell ez vad tánc,
Van még fölös energiám.
Néha kell ez a vad tánc,
Van még fölös energiám.

Kösz, hogy nyomod a zenére...

Egyszer volt, hol nem volt,
Lombos erdő közepén élt családjával
Egy kis legény.
Amikor aztán vadászkoma arra járva
Megnézte, hát mi újság van,
Kicsiny ablakon betekintve,
Vérbefagyott holttestek mindenfelé.
Az ajtón, ahogy belépett, rögtön rámart az a féreg.
A kis legény mindenkivel végzett.
Anyjától teste talpig véres,
Így lett hát a mese vége.
De a kis legény még mindig éhes...

Jó éjszakát gyerekek!!!